Isztambul nem ideális kerékpározásra.
Törökország legnagyobb városa San Franciscóhoz hasonlóan hegyvidéki város, lakossága azonban ennek 17-szerese, pedálozva pedig nehéz szabadon közlekedni.A vezetés pedig még nehezebb lehet, hiszen itt a legrosszabb az úttorlódás a világon.
Egy ilyen ijesztő közlekedési kihívással szemben Isztambul a világ más városait követi egy másik közlekedési forma bevezetésével: az elektromos robogók.A kis közlekedési eszköz gyorsabban tud felmenni a hegyekre, mint egy kerékpár, és szén-dioxid-kibocsátás nélkül közlekedik a városban.Törökországban a városi levegőszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi költségek a teljes egészségügyi költség 27%-át teszik ki.
Az elektromos robogók száma Isztambulban mintegy 36 000-re nőtt, mióta 2019-ben először az utcára kerültek. A feltörekvő törökországi mikromobilitási cégek közül a legbefolyásosabb a Marti Ileri Teknoloji AS, amely az első elektromos robogó-üzemeltető Törökországban.A cég több mint 46 000 elektromos robogót, elektromos mopedet és elektromos kerékpárt üzemeltet Isztambulban és Törökország más városaiban, alkalmazását pedig 5,6 millió alkalommal töltötték le.
„Ha mindezeket a tényezőket – a forgalom nagyságát, a drága alternatívákat, a tömegközlekedés hiányát, a légszennyezettséget, a taxik elterjedtségét (alacsony) – együtt vesszük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy miért van erre szükségünk.Ez egy egyedülálló piac, meg tudjuk oldani a problémákat.”
Néhány európai városban az elektromos robogók számának megugrása arra késztette a helyi önkormányzatokat, hogy fontolóra vegyék, hogyan szabályozzák ezeket.Párizs egy elütött incidensre reagálva bejelentette annak lehetőségét, hogy kitiltsák az e-robogókat az utakon, bár később sebességkorlátozást vezettek be.A svéd fővárosban, Stockholmban az intézkedés az elektromos robogók számának korlátozása.Ám Isztambulban a korai küzdelmek inkább az útra terelésről, mint a kezelésükről szóltak.
Az iparág nagy utat tett meg azóta, hogy Uktem először gyűjtött pénzt Martinak.
A potenciális technológiai befektetők „a szemembe nevetnek” – mondta.Uktem, aki sikeres volt a BluTV török streaming TV-szolgáltatás operatív igazgatójaként, kezdetben kevesebb mint 500 000 dollárt gyűjtött össze.A cég hamar kifogyott a korai finanszírozásból.
„El kellett adnom a házam.A bank visszavette az autómat.Körülbelül egy évig aludtam egy irodában” – mondta.Az első néhány hónapban nővére és társalapítója, Sena Oktem egyedül támogatta a telefonközpontot, miközben maga Oktem töltötte a robogókat a szabadban.
Három és fél évvel később Marti bejelentette, hogy a vállalati érték 532 millió dollár lesz, mire egyesül egy speciális célú felvásárlási társasággal, és bekerül a New York-i tőzsdére.Míg a Marti piacvezető a török mikromobilitási piacon – és egy trösztellenes vizsgálat tárgya, amelyet csak a múlt hónapban ejtettek el –, nem ez az egyetlen szolgáltató Törökországban.Két másik török cég, a Hop és a BinBin szintén megkezdte saját e-robogó üzletének felépítését.
„Az a célunk, hogy teljes körű közlekedési alternatívát nyújtsunk” – mondta Uktem, 31. „Minden alkalommal, amikor valaki kimegy a házból, azt akarja, hogy megtalálja Marti alkalmazását, ránézve azt mondja: „Ó, én!” megyek.8 mérföldre arra a helyre, hadd üljek e-biciklivel.6 mérföldet megyek, tudok elektromos mopeden közlekedni.1,5 mérföldre megyek az élelmiszerboltba, tudok elektromos robogót használni.'”
A McKinsey becslései szerint 2021-ben Törökország mobilitási piaca, beleértve a személygépkocsikat, a taxikat és a tömegközlekedést is, 55-65 milliárd dollár lesz.Közülük a megosztott mikroutazás piaci mérete mindössze 20-30 millió dollár.Elemzők becslése szerint azonban, ha az olyan városok, mint Isztambul elriasztják a vezetést, és a terveknek megfelelően befektetnek olyan infrastruktúrába, mint például az új kerékpárutak, a piac 2030-ra 8-12 milliárd dollárra nőhet. Jelenleg Isztambulban körülbelül 36 000 elektromos robogó van, több mint Berlinben és Róma.A „Zag Daily” mikroutazási kiadvány szerint ebben a két városban az elektromos robogók száma 30 000, illetve 14 000.
Törökország azt is kitalálja, hogyan fogadja el az e-robogókat.Helyet teremteni nekik Isztambul zsúfolt járdáin már önmagában is kihívás, és ismerős helyzet az európai és amerikai városokban, például Stockholmban.
Válaszul azokra a panaszokra, amelyek szerint az elektromos robogók akadályozzák a gyaloglást, különösen a fogyatékkal élők számára, Isztambul parkolási kísérletet indított, amely 52 új elektromos robogót nyit meg bizonyos városrészekben – írja a Turkish Free Press Daily News.Robogó parkoló.A biztonsággal is voltak gondok – jelentette egy helyi hírügynökség.16 éven aluliak nem használhatják a robogókat, és a többszöri utazás tilalmát sem mindig tartják be.
A mikromobilitási piacon sok költöztetőhöz hasonlóan Uktem is egyetért azzal, hogy nem az elektromos robogók jelentik az igazi problémát.Az igazi probléma az, hogy az autók uralják a városokat, és a járdák azon kevés helyek egyike, ahol utólag meg lehet nézni.
„Az emberek teljesen átérezték, milyen csúnya és ijesztőek az autók” – mondta.A Marti járművekkel az összes utazás egyharmada a buszpályaudvarra és onnan indul.
Tekintettel arra, hogy az infrastruktúra a gyalogosokra és a kerékpárosokra összpontosít, Alexandre Gauquelin, egy közös mikromobilitási tanácsadó és Harry Maxwell, a Fluoro mikromobilitási adatokkal foglalkozó cég marketingvezetője írta blogbejegyzésében.A frissítés még folyamatban van, és a megosztott mobilitás elfogadása Törökországban még csak a kezdeti szakaszban van.De azzal érvelnek, hogy minél több a kerékpáros, annál inkább motiválja a kormányt, hogy többet tervezzen.
„Törökországban a mikromobilitás elfogadása és az infrastruktúra tyúk-tojás kapcsolatnak tűnik.Ha a politikai akarat összhangba kerül a mikromobilitás elfogadásával, a megosztott mobilitásnak minden bizonnyal fényes jövője lesz” – írták.
Feladás időpontja: 2022.11.29